1

  Történet

Szívünk egy ritmusra dobban,egymást még senki nem szerette így jobban.Ha felnéztek együtt a csillagokra,olyan volt,mintha a holdra léptek volna4Kéz a kézben ölelték egymást tüzesen,szívük egybeforrt,szerelmesen!Testünk égett a forró vágytól,együtt nemféltek a haláltol!De egyik pillanatról a másikra,a fiú beleszeretett,egy másikba.

Kimondta a halál szavát::

-szeress inkább valaki mást!!

Otthon a lány,egy kukába dobta,miket a fiútól szeretettel kapott.s a kis kupacot meggyújtotta,s könnyes arcát lehajtotta4Majdd ledölt a rideg,és megcsalt ágyra,kezében a fiú fényképét szorítgatta!Szíve meghasadt,vére kicsordult.A ház égett,a lány vére csorgott.az ő élete nem folytatódhatott!

A fiú nélkül üres volt az élete,s a halállal a fiút elfeledhette!!

 

2

Újra találkoztunk,és én éreztem,neked fáj az,hogy újra látsz!s aztis,hogy felkavarja jelenlétem.s oly rossz volt látni,ahogy szenved az,kit egykor mindenkinél jobban szerettem.Sajnálom,hogy vége lett,de hid el,jobb így neked.s meglásdd,lassan minden seb begyógyul,s megnyugszik a lelked.Telnek a napok,s majdd hónapok múltán,arra ébredsz,hogy NEM fájnak az emlékek!

 

3

Egy rövidke szó,mit kimondani nehéz,főleg neked,kit elérni oly nehéz.úgy szeretném elmondani,amit érzek,de félek,mindezt nemértenéd meg!!!

 

4

Volt valaki,akit egykor nagyon szerettem,

ő volt a mindenem...nemvolt nála nagyobb kincsem!!

Mikor nem láttam,hiányzott,s mikor vele lehettem,boldog voltam!

De mára megfakultak az érzelmek,s nem maradt más,csak Emlékek!!!

 

5

Néha rám gondolsz,és tudod messze vagyok,csak bízzál bennem,mert énis rád gondolok!utam,bármerre vezet,az én szívem mindíg csak Téged Szeret!!

 

6

  AMÍG ÉLEK!!

 

Kitudja hány perc,vagy hány nap az élet?De,mielöttéletem véget ér,lesz-e még alkalmam szeretni Téged??

Eljösz-e egy nap majdd szívemért?Semmit sem várok,és semmit se kérek.Ha rólam álmodsz,megérzem én!

De szívemben örökké várok,és remélek......míg az órán a mutató mendegél!S ha már nincs holnap,én attól sem félek.Nemfáj a szív,ha már nemdobog!De,ha még itt vagyok,és ameddíg élek,szeretlek.....míg a nap elrobog!!!!

 

7

Egy bűnöm van:bántottalak...

egy vallomás:magamnak akartalak..

egy tett:::mi,bocsánatot kér..

egy szív:mely veszteségtől fél!

Egy szem.mi csak téged lát

egy szív:mi,mindíg érted fáj!!!

 

8

Csupa szerelem az életünk,élünk,remélünk,szeretünk,s feledünk!!!Minden szerelem,egy újabb remény,egy lehetőség arra,hogy boldog legyél.ha úgy érzed,az egész világ összefogott ellened.egy társra van szükséged.egy társra,ki nagyon Szeret téged!Kinek elmondhatodd,mi nyomja szívedet,bármit mondasz,ő mindíg megért téged!S ha a fájdalomtól elered a könnyed,egy forró csókkal engesztel ki Téged!

Nincs ennél szebb dolog a világon.A szerelem egy fényes csillag a hétköznapokban.Egy csillag,mely annyira fényes,hogy elvakít mindenkit!De,ugyanakkor,nagyon vigyázz,s ezzel a tűzzel sohase játsz!Csak merülj bele,szép szeme világába,s ajkad forrjon bele szerelmed ajkába!

 

9

Nem azóta élek,mióta megszülettem

hanem ,mióta itt élsz szívemben!

Azóta tudom,mi az élet,mióta meghalni tudnék érted!!

 

10

  SZEMEDBE NÉZTEM

 

szemedbe néztem,szívem dobbant,testem,lelkem lázba hoztadd!Szemedbe néztem,és elfordulni nemtudtam,pillantásod nem felejtem el soha!Szemedbe néztem,s láttam tükrében,hogy az életem nem így kellene leélnem!Most rájöttem,másnak is kellhetek,s a magánytól nemkell félnem.De dönteni még mindíg nem merek,hogy az ismeretlenbe éljek!

 

11

Nehéz úgy felejteni,hogy minden nap látod,s mindíg csak az újabb szép estét várod.Aztán rájösz,hogy a szép esték nincsenek!Ami köztetek volt már a feledésbe merültek!s ő talán már lezártnak tekinti a dolgokat,de te még mindíg várod a szép napokat.akkor rádöbbensz,hogy a ti közös utatok megszakadt,s újra külön kell járnod utadat!Átsírt,szomorú esték.ezek jellemzik a napjaidat.és egyszer úgy érzed,azaz elfelejtetted,végre túllépted.Boldog vagy,mert nem gondolsz rá,de aztán hirtelen szívedbe nyilal:-„nem lehet“!!

Nem lehet,hogy még mindíg szeretem!!!Csak ez jár a fejedben,hogy mind,miért???miért jött rád újra,ez a furcsa érzés.Miért nem hagynak nyugodni érzéseim?_ezt üvöltöd,majdd összerogysz és zokogni kezdesz!Nem érted....S talán,majdd egyszer megfogod érteni,vagy örök titok marad,hogy miért fáj a szíved egy elérhetetlen ember miatt!!!

 

12

Mondd, meddig kell még várnom
Álmaimban hova kell szállnom,
Mondd, hogyan lehetnék veled
Mikor adjam legszebb pillanataim neked?

Mondd, mikor látlak újra
Még hányan állnak útba,
Mondd hány könnycseppet ejtsek el
És hogyan felejtselek el?

Mondd, miért fáj ez nekem?
Emlékszel, mikor megfogtad kezem.
Mondd, miért hazudtad azt, hogy szeretsz,
Miért nem mondtad, hogy csak kedvelsz?

Mondd, miért nem érzed ennek súlyát
Miért nem érted szívem búját,
Mondd, miért fáj így a szív?
De van egy szó, ami hív!

Mondd, hogyan legyek boldog nélküled
És hogyan űzzem el a tévhitet?
Mondd, ki vagy te valójában
Kit rejteget a szíved egymagában?

Mondd, miért nem találok válaszokra
Miért ütközök egyfolytában falakba?
Mondd, gondolsz néha rám
Vagy emlékem feledésbe merült már?

Mondd, látod azt, amit tettél
Egyáltalán valaha szerettél?
Választ soha nem kapok
Telnek, múlnak a napok.

Szívem hideg lesz
Egy ajtó bezárul hirtelen

 

13

Elfelejteni téged?Ne is álmodj róla,senki mellett nemvolt még ennyi boldog óra!Otthagyni másért?Nincs az-az Isten.soha többé nemlenne ilyen drága kincsem!Remélem tartós marad ez a boldogság.és nem töri ketté semmilyen sorscsapás!Osztozol a sorsomon,s én a te sorsodban!S melletted maradok minden szívdobbanásomban!!!!

 

14

ülök a hideg szobában,s nézem az üres falat!Múltból,képek lógnak rajta,mely fejembe maradt!S mondták,hogy elmúlik,miért pont ez lenne örök?De nem gondoltam volna,hogy ott belül mégis mélyen összetörök...s mivel elvoltam vakulva,nem láttam,mekkorát hibázok.De tanultam belőle.s fáj még...de ..de emlékedre vigyázok.S kártyavárként dőlt bennem minden össze...s,ha belenézel a szemembe,s belém látsz:vedd észre,hogy csak üresség és fájdalomra találsz!S egyik szemem sír.a másik nevet...mert elfelejteni szeretnélek,de szívem még szeret!!!!!

 

15

Esteledik,az erkélyen állok,vöröses az ég alja már távol!

Lanyha szél simogatja a kezem,nincs itt most senkisem velem!

messziröl,piros autót nézek,s vele téged..nem álomkép ez!

Felmosolyogsz rám,és integetsz,de nemtünsz el hirtelen!

lassan megy a fáradt gép,lassan,akér egy álomkép!

Boldoggá tett ez a pár perc,ezis fontos,egy várt jel!

Láttalak,és kedves voltál,pedíg hozzám nemis szóltál!

Boldogan megyek már aludni,s édeset,veled álmodni!

 

16

  VALLOMÁS

 

Kérdeztél már sokat,hát ezért írom-e sorokat4

Mivel beszélni most nemtudok,ezért születnek-e sorok4

gyermek voltam,mikor megismertelek,egy tüneményt,kit soha nem feledek!

percek,órák,napok múltak,és a gondolatok csak rólad szóltak!

minden perc,minden óra,minden hónap,nélküled keserves volt,minden nap!

Elmondani soha nem mertem neked,féltem,hogy másé a szíved4

Most leírom,mit érzek,hogy elolvasod,csak remélem!

Miként reméltem szerelmed valaha,mint szép szót,az újszülött baba!

felettem elröpült egy évtized,és szíved is félek,hogy elfeled.

azt mondják a szerelem elmúlik,és átalakul,de érzem bennem csak lüktet vadul!!

 

17

  HOSSZÚ HÓNAPOK

 

könnyfátyolos két szemem,érted,miattad lett ilyen!

Te tehetsz róla,de már mindegy,megszeretett téged a kis szívem!

Arcodat,szép szemed fényét.Nem képes feledni az eszem,

ne menj eé lérlek,ne tedd!maradj velem,hisz szeretelek.

A múlt,nemfontos nekem,csak a szép jövő,és jelen!

S hiába fáj nekem-e szerelem,mégis úgy vonza a lelekemet.

Csábít,én megyek hozzád,s az élet megy tovább!De ne feledd,ha valaha,kitagad a sors világa,nyújtsdd felém két kezed.Én fogom,és érezni fogod::

„igen!Most boldog vagyok!“

 

18

Elfeledted már rég,mennyire szerettél,boldogan csókoltál,és öleltél!

nekem ígérted a szíved,lelked,de most itt van lám,az új szerelemd!

Egyet kér a szívem tőled,ha majd meghalok,ejtss egy könnyet értem!

akkor jussak majd eszedbe,egy pillanatra,egy percre.

jusson eszedbe és fájjon a lelked,hogy azzal löktél el magadtól,

köztünk örökre vége mindennek!de én azt ígérem,mindhalálig szeretlek,

-erre emlékezz!Búcsúzom kedvesem!

 

19

Mióta elhagytál azóta szívem száll. Célba nem talál csak várva vár. Fáj még a szó mit egykor mondtál, hogy szeretsz, de mégis elhagytál. A pillanat hevében hullnak a könnyeim, sírnak a lapok, betűkkel telt könyveim. Fájnak a szavak, fájnak a tettek. Jó volt veled hidd el, de már nincsenek érzések.

20

Könnyes volt a szemem, de mosolyogtam, mert tudtam, hogy te boldog vagy.

 

21

Légy boldog egy másik lánnyal, hát,
Szeretném, ha gondolnál rám néhanapján!
Ne mondja senki se, hogy hiányozni fogok!
Az életem darabokra omlott..
Amikor itt hagyom ezt a világot,
Gondolj arra, hogy volt, aki túl sokat hibázott.

22

A töltény éles az igaz szerelem két személyes,
bár ez a kapcsolat többre aligha képes.
Így választanom kellett barátság és viszlát között,
de nem tudnék úrrá lenni úgyse az érzelmek fölött.
Ezért a drasztikusabb választáshoz folyamodtam én,
de hidd el, jobb így, mert a vég egyben egy kezdemény.
A helyzet lévén, tőled csak azt kérném,
a kapcsolatunk benned úgy maradjon meg mint élmény.

23

Ülök a csendben és hallom a hangodat,
A tükörbe nézek, de nem látom önmagam,
Keserű szavak csak ennyi, ami maradt,
Egy keserű emlék s pár múló pillanat.
Szememből elhullik egy apró könnycsepp,
Tudom, hogy nélküled mindek sokkal könnyebb,
De belül szívemet széttépi a bánat,
Nincs egy árva szó sem, mely elhagyja a számat.
Ha te elmész nekem senki sem marad,
Ne hagyd, hogy rám dőljenek az ezeréves falak.
Te nem látod mit is élek át,
Lelkem egyetlen segélyszóra vár,
Hogy kiemelj ebből a sötét tengerből,
Hogy azt mondhassam te vagy a megmentőm.
Szeretném azt érezni újra, hogy szeretsz,
Szeretném kezemmel fogni a kezed.
Reménykedve nézek szét a szobába,
Szemem téged keres az esti homályba,
De érzem nincs több remény,
Tudom többé már nem vagy az enyém.
Hiányod széttörte lelkemet,
Most már tudom, ELVESZTETTELEK…

24

Más ölel, más fogja kezedet,
Más nézi ragyogását csillogó szemednek!
Másnak adtad az egész lelkedet,
Pedig én még mindig szeretlek!

Te voltál a mindenem, s elhagytál,
Semmi nem mulasztja el, még mindig fáj!
Fáj, s ez sohasem múlik el,
Várni fogok rád, mert várni kell!

Ha eljön utolsó órám,
S utolsó percem, és meghalok,
Akkor is te leszel az kit mindig szerettem,
S szeretni is fogok!

25

Csend van, csak az óra ketyeg. Senki nem vár, senki nem szeret. Üres a perc, üres az óra. Egy álom mely nem vált valóra. Emlékezz rám, emlékezz a jóra. Később én is ezt teszem s eljön az óra, mikor neved hallatán mosolyra hajlik a szám s emlék leszel, emlék csupán.

26

Ülök és nézegetek rólad egy képet,
Közben felidézek egy régi szép emléket.
Könnyeim mögül látom az arcodat,
Szívem fáj, s tisztán hallom a hangodat.

Bőrömön érzem kezed puha érintését,
Feszülten figyelem tested apró rezdülését.
Hallom szívednek minden dobbanását,
Teljesítem lelkednek minden kívánságát.

Nélküled nem kell nekem már semmi,
Rajtad kívül engem ne szeressen senki.
Ha veled vagyok szép színes a Világ,
Ha távol vagy vagy, minden olyan kihalt és sivár.

Várok rád minden órában és percben,
Hogy testem karjaid közt végre megpihenjen.
Ölelésed nekem nyugalmat áraszt,
Szívem beleremeg, s már nem is vagyok fáradt.

Mellettem téged már nem érhet bánat,
Ígérem neked, hogy senki sem bánthat.
Lesem figyelem minden egyes lépted,
Imádkozom azért, hogy baj ne érjen téged.

Néha ha ideges vagy, feszült és fáradt,
Szeretném százezerszer csókolni a szádat.
Akarom, hogy tudd úgy szeretlek Téged,
Hogy ha kell életemet feláldozom érted!

Te vagy nekem az ÉLET! A NAP! A FÖLD! A MINDEN!
Számomra a nagyvilágban más ember már nincsen.
Nem akarok soha már mást szeretni,
Életem végéig csak veled nevetni.

Szeretlek, imádlak Te drága kincs,
Szívemben helye már másnak nincs.
Téged szeretlek amíg csak élek,
És örökre őrzöm a régi szép emléket.

 

27 IGAZ!!

 

Nem a szépség dönti el kit szeretünk,hanem a szeretet,hogy kit tartunk szépnek."

 

28

„Fáj olyat szeretni, kit nem érhetsz el,

Aki szinte azt sem tudja, hogy létezel.

Tudni, hogy nem kellettél neki,

Érezni, hogy más is szereti,

Olyan, aki el is érheti…”

29

"Két kéz adatott nekünk hogy szorítsunk. Két láb hogy járjunk. Két szem hogy lássunk és két fül hogy halljunk. De miért csak egy szív? Azért, mert a másikat egy másik embernek adták - nekünk csak meg kell találnunk ezt a másik embert."

 

30

 "Szerelem mikor könnyeket hullajtasz, mégis ugyanúgy szereted Ot. Szerelem, mikor O egy másik lányt szeret, de te csak mosolyogsz, és azt mondod: Jól vagyok, pedig csak sírni és sírni szeretnél ...

 

31

Mos még nagyobb a kétség bennem.
Szeretsz-e vagy játszol velem?
Miért van az, hogy bármit teszek?
Nem nyerem el szerelmedet.

 

32

VELED BOLDOG VAGYOK,

VELED SZELÍD VAGYOK,

VELED ERŐS VAGYOK,

VELED NYUGODT VAGYOK,

VELED MINDIG MOSOLYGOK,

VELED ÉN, ÉNMAGAM VAGYOK,

NINCS TÖBBÉ OLYAN, HOGY NÉLKÜLED,

TERVEM ÉS JÖVÖM VAN VELED...?

 

33

"Álmodd amit álmodni akarsz,
Menj oda ahová menni akarsz,
Légy az aki lenni szeretnél,
Mert csak egy életed van,
És egy lehetőséged,hogy
Megtedd mindazt amit szeretnél."

 

34

Nincs bennem feléd sem harag, sem gyűlölet
köszönök mindent, nagyon jó volt veled.
Melletted újra mosolyogni láttam mindent,
kedves voltál és figyelmes énvelem.


Feledni nem tudom a sok boldog percet,
csak egyet kérek tőled, te is ezt tedd.
Ne felejts el engem soha, erre kérlek,
csak legyek egy szép emlék, maradjak ennek.


Kívánom neked hogy nagyon boldog légy,
az élet akárkit is sodor majd melléd.
Légy mindíg vidám, erős és bátor,
vigyázz, kívánságom életbe lép mától!


Nagyon szeressed szíved választottját
imádd, csodáld minden mozdulatát.
Szeresd úgy ahogy én szerettem volna,
lásd, e versike olyan, mintha szívem szólna...

 

35

Nem süt már a nap,csak a hold világít,
Minden csókod,szemed fénye elcsábít.
Csak téged akarlak,senki mást,
Vedd ezt úgy,mint egy szerelmi vallomást!

36

Ha lemegy a nap,és feljön a hold,
Valaki a távolból rád gondol.
Vágyakozva nézi a csillagos eget,
S reméli,egyszer veled lehet!

 

37

Elköszönt a fény, elbóbiskolt sok kis virág,
Húnyd le te is lassan szemed, s álmodban láss ezer kis csodát!

 

38

'Nem vagyok jövőbe látó égi jel,
Csak egy földi álom, aki gyakran téved el,
Lehet, nem olyan, akit mindig kerestél,
De az volna szép, ha így is szeretnél!'

 

39

Mióta Veled vagyok mindig csak álmodom,
Ilyen még nemis volt soha-e világon.
Két testben egy lélek,oly közel,s oly távol,
A két lélek felsóhajt,s közel lesz a távol.

 

40

Megcsillan egy könnycsepp a fájdalomtól égő szememben,
nincs és nemis lesz olyan nap,hogy ne jutnál eszembe!

 

41

Egyszer az utcán sétáltam,
És téged megláttalak,
Más lányt csókoltál.
S a lány fülébe szerelmet vallottál,
Úgy ölelted ahogy engem soha,
A szívem akkor tört darabokra!

 

42

Mit is tehetnél, mikor tudod már nincs remény,
Semmi remény hogy újra boldog legyél.
Szivedben csak a fájdalom él,
Hiszen szerelmed szerelme nincs többé.

 

43

Elhagytál engem s emiatt szenvedtem
Mikor sírnom kellett volna akkor is csak nevettem
De legbelűl nekem fájt s nem érezte senki
Rám néztek s csak annyit mondtak:"De jó neki!"
De ha tudnák mit is érzek itt belül
Azt kérdeznék hogy élek még ezektől feltétlenül!

 

44

Már nem sírok,csak néha folyik könnyem,
Már nem bánom,hogy a szerelmünknek vége.
A barátságunk bánom,de már nem küzdök érte,
Hisz felfogtam,egyszer mindennek vége!
Azóta tudom,sok idő telt el,
De hozzád örökre boldog emlékek kötnek!

 

45

Eltelt egy nap eltelt egy éj,
most értem meg szíved mit ér.
Keserű a bánat, fáj a szívem tőled,
nem akartam mégis ellöktelek tőlem.

Nem hittem a szívednek,
nem hittem a szádnak,
hazug szónak gondoltam,
mi belőled árad.
Féltettem a szívem, nehogy összetörjed,
pedig amit kaptam, boldogság az tőled.

Vakított a szerelem, őrjített a bánat
nem akartam én mást, te voltál a vágyam.
Túlzásba vitt romantika, túláradó dráma,
rajongásig szerettelek, kevés lett ez mára.

46

Hazudtunk magunknak és egymásnak,
Hazudtunk az egész világnak,
és inkább hittünk, mert fájt az igazság,
Könnyebb volt az illúzió, mint a valóság.

De látod, szívünk már nem bírta tovább,
Kitartott, ameddig lehetett, várta a csodát,
Most mégis keserves sóhajjal ébred,
S majd belehal, hogy ez lett a vége.

Mindkettőnket megváltoztattak az évek,
Láncra vertek a ragaszkodás börtönében,
de most elszakadtak a láncok, újra szabadok vagyunk,
rájöttünk, hogy barátként, egymásnak sokkal többet adunk

 

47

Lelkemben vihar van
És nem értem miért így alakult
Céltalanul bolyongok
Hisz tul sötét az alagút!
Keresem azt ami elment tőlem máshova
Rohanok azután ami nem lesz az enyém
Talán már soha!

 

48

Találj rám hisz oly rövid az éle!!
Szersd azt ki szívből szeret téged!
Én szeretlek az életemnél is jobban,
S annyiszor gondolok rád ahányszor
A szívem dobban!

 

Oldal: Szerelmes versek 8
Rengetek szerelmes versikék,mozgóképek,és még sok érdekességek. - © 2008 - 2024 - romantikusversek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat