VERSEK 2

 

1

 

Reggel hívott,Én rohantam,
De csak a csalódást kaptam,
Sírásból lett a zokogás,
Zokogázból a megnyugvás,
Mire elhatároztam magam,hogy törlöm életemből,
Felbukkant a nagy semmiből,
Szemembe nézet és égett a vágytól,
Csókolt csókolt a kívánattól,
Selymes keze simogatta testem,
Úgy ölelt mint tegnapelőtt este,
Sétáltunk és fogtuk egymás kezét,
És ma el se hiszem csókolt ahogy rég,
Álom ez vagy valóság,
Valóság,csak kár,hogy bosszúság,
Mert nem lehet soha velem,
Mert a szerelmünk valós érzelem,
De minden hiába,mert nem tudok változtatni,
Régi életem nemtudom eldobni,
Szeretem miért ilyen kegyetlen az élet,
Csak boldog akarok lenni vele sok -sok éjben,
Kérlek sors segíts nekünk,
Hogy mi ketten egymásé lehessünk!!!

 

2

 

"Te vagy az egyetlen a földön,
Akiért mindent megteszek,
Veled életemet töltöm,
Nem csak a múló perceket.

 

3

 

Szerelmi vallomás.....

Amikor rád gondolok, melegség járja át a szívemet
Egy különös érzés kerít hatalmába, ha kiejtem nevedet
Velem vagy mindig, minden percben órában
Létező és létezhetetlen formában.

Ha becsukom a szemem, téged látlak
A csillogó szemeidet, a csókra éhes szádat.
Úgy szeretnék veled lenni mindig s mindenhol,
A kezedet fogni és sétálni valahol.

Annyira szeretnélek karomba zárni téged,
S azt, hogy szeretlek elmondani néked.
Elmondani, hogy mennyire imádlak,
Hogy nélküled elveszett ember vagyok e világban.

Mert te vagy nékem az, aki az élethez kedvet ad,
Kivel leküzdhetnék minden gondot, bajt.
Akivel a legboldogabb ember lehetnék e földön.
Akiért ha kell, életemet adnám rögtön.

Olyan vagy te nékem, mint virágnak a napsugár,
Ami ha nem kap elég fényt, el is pusztulhat akár.
Te vagy nekem a reménység a reménytelenben,
Akit szeretni fogok egész életemben.

 

 

4

 

Bizalom nélkül boldog nem lehetsz soha, boldogság nélkül az élet mostoha. Bízzál mindig abban, akit szíved szeret, az életben boldog csak akkor lehetsz

 

5

 

Ahogy most én érzek irántad, nem vágyott rád így soha még senki. Vágyom rád a halálomig... Nem tud téged más így szeretni!

 

6

 

Szívem szíveddel együtt dobban, nem szerethet nálam senki jobban. Olyan vagy nekem, mint egy édes virág. Többet érsz nekem, mint az egész világ!

 

7

Nem érhetek hozzád, nem fekhetek melléd, nem súghatom oda: csókolj, mert kell még! Te lettél volna a legszebb örömöm, s ha veled álmodom azt is köszönöm

 

8

Ahogy a szél szállítja a leveleket, úgy szállnak el fájdalmas érzelmek, szívem most már nem terheled, csak annyit mondok: ÉG VELED!

 

9

Remélem valóság lesz minden édes remény, mely ott él a szívünk rejtekén. Az élet és a remény tárt karokkal vár, s hogy szép lesz-e, az csak rajtunk áll.

 

10

Szeretném nyelvemmel érezni nyelvedet, szeretném ha valóra válna a képzelet. Te légy álmaim vágya, legyen testem tested puha ágya!

 

11

Nyugszik a hajnal, pihen a táj, nem tudok aludni, mert valami fáj. Téged kereslek, utánad vágyom, mert nem hiányzott így még senki ezen a világon.

 

12

Újra péntek, megint vége egy hétnek, de a nélküled eltöltött napok semmit nem érnek.

 

13

Hogyha szárnyam volna, mint a gerlicének nem SMS-t küldenék, hanem magam jelennék meg. Öledbe hajtanám bánatos fejemet, füledbe súgnám, hogy NAGYON SZERETLEK

 

14

Mosolyog a felhő, mosolyog az ég is! Ha lefeküdnénk... mosolyognék én is!

 

15

Szerelmem te lettél nékem.
Életem már érted élem.
Te vagy az én boldogságom.
Örömömet tőled várom.
Neked adom szívem, testem, lelkem.
Szerelemre nálad leltem.
Sebzett szívem érted dobog.
Csak veled lehetek én boldog.
Nem vágyom én semmi másra.
Mint ajkad édes csókjára.
Égető tüzére szerelmednek.
S, hogy én legyek értelme életednek.

 

16

Még mindig hiányzol, minden nap gondolok rád. Minden percben fognám kezedet, csókolnám a szád. Megtanultam szeretni és te segítettél ebben, még mindig szeretlek nem tudom kifejezni szebben!

 

17

Vágyom rád, mint virág a fényre,
Ha tehetném felírnám a nevedet az égre.
Őszinte szavaim szívből beszélnek,
Boldog éveim csak veled lehetnének!

 

18

Ahogy eljön a hajnal,
kimúlnak a csillagok.
Fáj kimondanom,
de nagyon távol vagyok.
Hiányzik kezed finom érintése,
hiányzik karjaid puha ölelése.
Mégegyszer kell az a pillanat,
mikor hozzámbújtál lágyan,
s egymásé voltunk nyári éjszakákon

 

19

Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,
A szivemet nyomja mikor a múltba nézek!
Könnyeim hullnak, a párnára borulva sirok egy végtelen könyvet lapozva!
Tudom már elmúlt vége a szépnek,
szépen lassan eltűnnek a képek!
Sebeim maradnak nyitva a világnak, példát mutatva, gátat szabva a hibáknak!

 

20

"Keres a lelkem, kíván a szám... De hiába hívlak, csak a magány nyit rám! Könnyes szemmel a telefonod várom, a fájdalom ajtaját magamra zárom. A lelkedben keress, ha néha hiányzom

 

21

Nem is fogtam fel mikor mellettem voltál
Hogy mit ér az, hogy öszintén karoltál
De most már, tisztán látok
Hogy nem vagy itt igy érzem igazán hiányod
Minden percben csak rád gondolok
És sajnos hiába kértem bocsánatot
Ennek nem igy kellet volna hogy vége legyen
Bárcsak ujra itt lennél velem."

 

23

"Kopog az eső az ablakon, bár lenne minden cseppje csókod az ajkamon. Dörög, villámlik, háborog az ég, nem tudom meddig bírom nélküled még."

 

24

Most búcsúzom, ennyi az egész,
Most menny el, vissza se nézz,
Csak vedd karodba azt ki tőlem elrabolt,
S gondolj arra hogy voltam s talán vagyok.

 

25

Csend van, csak az óra ketyeg. Senki nem vár, senki nem szeret. Üres a perc, üres az óra. Egy álom mely nem vált valóra. Emlékezz rám, emlékezz a jóra. Később én is ezt teszem s eljön az óra, mikor neved hallatán mosolyra hajlik a szám s emlék leszel, emlék csupán.

 

26

 

Az út most ketté ágazik, sok minden változik. Hát ég veled! Nehéz lesz nélküled.

 

27

ESTÉRE

 

Szeretnék kiscica lenni, öledben megpihenni.
Dorombolni csendesen, úgy aludni édesen.

 

28

 

Szeretnék jó éjszakát kívánni,
Kedvesemnek szép álmokat ádni.
Remélem édes lesz az álma,
s napsugár ragyogjon reggel reája

 

29

BÚCSÚ

 

 

Lehajtom fejem, többé már nem kelek fel,
Ha egy sólyom száll az ablakodba kérlek ne hajtsd el,
Utolsó emlékként küldöm neked,
Papírra égetve mennyire szerettelek.
Könnycsepp hull a semmibe,
Talán célba ér nem fáj ennyire,
Reszketek, mikor rád gondolok, érzem,
Te vagy az, te voltál, kiért éltem.

30

BÚCSÚ

 

Mindig is a kacérság volt a szemedben, de nem vettem komolyan,
A kedved ide-oda csapongó volt, hol ilyen, hol olyan,
Olyan felelőtlenül dobtál el egyik napról a másikra,
Akár egy hamvadó cigarettát a zöldellő pázsitra.
De Téged nem érdekel, amit érzek, mert az önzőséged elvakít,
Minden köteléket elvágtál, ami tőlem elszakít

 

31

Fáj minden pillanat, mit nélküled el kell töltenem,
Egy gyenge mondat vigasztal, NÉLKÜLED jobb nekem...

 

32

 

Egy angyalt elhagytam, pedig nem akartam,
a szálakat köztünk elvágtam egy karddal.

33

„El kell engedned a múltad, hogy lehessen jövőd.”

 

34

 

Tudod, hosszú álom az élet, valaki rosszatálmodik, valaki szépet. Én aztszeretném, ha mi együtt álmodnánk valamiszépet, s álmunk soha nem érne véget.

 

35

Szeretnélek érezni csókjaiddal lélegezni. Símogatni arcod csokólni szád. S várni hogy végre együtt lehessünk már.

 

36

Ha kinézel az ablakon, s felnézel az égre, rád ragyog majd sokezer csillag fénye, köztük én is ott leszek, s nézek le rád, onnan kívánok neked jó éjszakát

 

37

Egy kicsiny csillag ragyog az égen, ha ránézek nagyot dobban a szívem.E fénylő csillag csak Te lehetsz és senki más,úgy hiányzol nekem Kicsim,így kívánok neked édes jó éjszakát.

 

38

Ha lemegy a Nap, és eljön az Éj, csak gondolj rám és ott leszek én! Gondolj rám, ha kicsit is hiányzom, hisz bárhol is legyek, rád mindig vigyázok!

 

39

 

Leszáll az alkony pihen a táj nem tudok aludni, mert valami fáj. Valami fáj gyötörnek a vágyak annyira szeretnék ott lenni NÁLAD!

 

40

Álmatlanul fekszem, virrasztok az éjben. Remélem, most Te is rám gondolsz éppen. Szívem, szíved egymásfelé szállnak, és én elalszom, mikor egymásra találnak.

 

41

Szeretném a szívemet borítékba tenni, gondolatban hozzád küldeni. Mert ha tudnád milyen bánatos vagyok. Szomorú a szívem, mert nem veled vagyok!

 

42

Nem lehetek veled, mert elválaszt egy táj, de ettől álmod még lehet csodás! Nem féltelek, csak felnézek az égre, s tudom: a csillagok vigyáznak rád ma éjjel

 

43

Míg veled nem lehetek, a szívemmel kísérlek. Vigyázok rád, őriznélek; tudd: én már csak érted élek!

 

44

Hogyha patak partján szomorú fűzfa volnék, alkonyatkor szépen rád hajolnék, s füledbe súgnám altató mesémet és százszor elmondanám, hogy imádlak TÉGED!!

 

45

 

Fáj még a szó,fájnak a percek, az évek,
A szívemet nyomja mikor a múltba nézek,
Könnyeim hullnak, a párnára borulva
Sírok egy végtelen könyvet lapozva.
Tudom már elmúlt vége a szépnek,
Szépen lassan eltűnnek a képek,
Sebeim maradnak, nyitva a világnak,
Példát mutatva,gátat szabva a hibáknak.

46

Ne vádoljunk senkit a multért,
A vád már úgyis hasztalan.
Talán másképp lehetett volna, -
Most már... mindennek vége van!...

47

Mit mondhatnék még bármi mást?
Ha egyet kérhetek – mosolyogj rám,
Hogy legyenek szépek az utolsó emlékek
Ha már felejteni nem vagyok képes.”

48

Könnyek a szememben, amik csak érted folynak, fájdalom a szívemben amik csak érted szólnak! Hiányzol ha nem vagy velem, szívem csak érted rebeg. Könnyeim csak érted folynak és szólnak, hogy Te vagy a mindenem!

 

49

Ha messzire is sodor tőled az élet,
ha soha többé nem láthatlak már,
ha nem érinthetem két kezed,
nem csókolhatom a szád,
akkor is tudnod kell : hiányzol és szeretlek ám!

 

50

Hűvös esős éjszakában ágyad mellett állok,
gyöngéden átkarollak, s álmaidra vigyázok.
Vigyázok rád, mert nagyon fontos vagy Te nekem,
szép álmokat kivánok, jó éjt kedvesem.

 

51

Szívem is meg nyugodott és már nem fájt,
Elteltek,napok hetek,hogy Te enyém voltál,
Kiöltem magamból már, a sok fájdalmat is én,
Elfelejtettem én ,a csodás csillogó szép szemét.

Új utakra indultam már, tele reményekkel,
Valaki más ismeretlen felé, s tele érzésekkel,
Szemem se volt könnyes,hanem ott csillogott,
Éreztem, talán majd mással leszek még boldog.

De meg jelent újra életembe,kiért zokogtam,
Az a rongyos régi, kivel vala én boldog voltam,
Újra a szép kedves, udvarias szavaival jött felém,
Le pörgött szemem előtt,a mi csodás szép esténk,

De nem! nem hiszek újra neki és most már,
Hisz vár az ismeretlen, Őt csókolja majd szám,
Nem tudok hinni annak ki már hazudott nekem,
Letörlöm könnyeim ,s végleg elfordítom a fejem.

Oh te hitvány életem,miért teszed ezt velem?
Miért talált rám újra, kiért nagy volt szerelmem,?
Miért zakatol a szívem s mégsem hagy nyugodni?
Amikor én már soha többet,benne nem tudok bízni.

 

52

Szerelem még így soha nem kínzott,
Oly hirtelen jött és édesen,
Orcája illatos virágként nyílott,
S ellopta szívem teljesen.

53

Ily messze távolról üzenem neked, hogy érted könnyezem, hogy érted létezem, hogy te vagy az életem.

 

54

"Keres a lelkem, kíván a szám... De hiába hívlak, csak a magány nyit rám! Könnyes szemmel a telefonod várom, a fájdalom ajtaját magamra zárom. A lelkedben keress, ha néha hiányzom."

 

55

Meghalni könnyebb mint örökre búcsút venni attól kit igazán szeretünk,
Mert a halál egy hosszú álom a búcsúzás pedig egy szívtépő fájdalom!

 

56

NAGYON SZÉP BÚCSÚ

 

Mindennap mikor jő a reggel,
Kisírt könnyes szemmel ébredek fel.
Fáj nagyon a szívem úgy összetörték,
Akit szerettem a szavaival tőrt döföt belé.

Átt szúrta szívemet oly kegyetlenűl,
Igy tovább élni hogyan is tudnék.
Fáj most minden perc, és minden óra.
Szívemet most bezárom egy sötét dobozba.

Teszek rá egy jó nagy lakatott, jól lezárom,
A lakatnak a kulcsát jó messzire eldobom.
Hogy ez a szív soha többé ne tudjon fájni,
Ne tudja a szerelem halálosan megsebezni.

Te már ugysem leszel soha többé mellettem,
Soha nem szólitalak már:igy Szerelmem.
Nem akarok nálad nélkül tovább élni sem,
Hiszen-e világban, szív nélkül élni nem lehet.

Meghaltak az érzések, meghalt minden szép,
Álmunkat a valóság oly csunnyán tépte szét.
Vágyaink elszáltak minden oda lett,
Most csak vagyunk egymásnak mint két idegen.:'(((

 

57

Eltitkolt Érzelem


Szeretlek, de kimondani nem merem,
hisz egy barátság szakadna szét vele.
Választanom kell, tudom... érzem...
e két fogalom közül: barátság, szerelem.
Ha tovább titkolom érzéseim,
mi barátok maradunk, és ennyi.
Egy barát leszek számodra a sok közül,
akivel az ember együtt sír, nevet s örül.
Viszont ha kimondom mit irántad érzek,
a barátságunk is szétszakadhat végleg,
hisz más szemmel nézel majd rám,
mint egy csalódott ember, s nem mint egy barát.
S most kérdem magamtól:
Mit várhatok egy barátságtól?
Azt, hogy mindig mellettem állsz,
de olykor-olykor, egy nehéz nap után,
kedvem lenne megölelni téged,
s füledbe súgni: Szeretlek édes!
De nem tehetem, mert félek,
hogy barátságunk véget érne.
Ezért csak hallgatok,
s a barátod maradok.
Néha a távolból nézlek,
és álmokat képzelek.

 

58NAGYON SZÉP!!!!!!!

 

Miért van az, hogy nem tudom,
Rég feledni a bánatom?
Pedig annyi szép van itt még:
A tavasz: Napsütés, kék ég.

Egyre csak magamat szánom,
S a múlt hibáit bánom.
Mert látok boldog arcokat,
Hallok szerelmes szavakat:
"Örökké tart nem ér véget"
-Szép, de hamis az ígéret-

Hisz évek óta tudom azt:
A sors ellen nincs vigasz.
Mert a törvényt csak ő írja,
Szavak súlyát idő bírja,
Végül idő győz a szó felett:
Hát még sincs örök szerelem?

Így talán már mégis könnyebb,
Látom arcod, hogy megdöbbent.
Igazam volt most az egyszer:
Minden elmúlik majd egyszer

 

59

estére

 

Rám esteledett, s beköszönt lassan éj,
de azért egy köszöntő az időmbe belefér.
Nem keresgélem hosszan a szavakat,
Inkább kívánok Neked gyönyörű álmoka

 

60

Félek és nagyon féltelek – eközben szenvedek
Mert tudom, amit érzek nem lehet.
Senki és semmi más nem érdekel kívüled
De már készülök, milyen lesz az élet nélküled

Néhány hónap, s bár nagyon fáj – elmegyek
Mert úgy érzem másként nem lehet
Minden nap könnyekkel fekszem és kelek
Ezt sokkal tovább bírni már nem lehet.

Nem várok semmi mást, de kérlek Te ne bánts,
Arra már ott van egy „szerető társ”
Ma már tudom - milyen gyűlöletben élni,
S hogy megőrülök – minden percben attól félni.

Mit mondhatnék még bármi mást?
Ha egyet kérhetek – mosolyogj rám,
Hogy legyenek szépek az utolsó emlékek
Ha már felejteni nem vagyok képes.”

61

Ha látnád a szemem csillogását, ha hallanád a szivem dobbanását,
tudnád mit érzek irántad, éreznéd, hogy mennyire imádlak.

 

62

Sohasem gondoltam, hogy ilyen szép az élet
mióta ismerlek csak azóta élek.
Szívem szíveddel lágyan együtt dobban,
szeretlek kedvesem napról-napra jobban

 

63

Reggel, ha felébredsz, észre fogod venni,
kicsike szobádból nem hiányzik semmi.
De hogy én ott jártam, megtudod könnyen,
hófehér párnádon ott csillog a könnyem.

64

SZILVESZTERRE NAGYON JÓÓ

 

Képeslapra nem volt időm,
hozzád mennék, de nincs cipőm.

Szánkón csúsznék, ha hó esne,
de maradjunk az sms-be!
B.U.É.K

 

65

ha vége...

 

Este mikor nem jön álom fáradt lelkemre,
Te rád gondolok, s igéző szemedre.
Tekintetem keresi,mely könnyes,s fáradt
Szívemnek is fáj: bárcsak ott lennék nálad.
Átölelnélek,s el nem engednélek soha,
tudom,hogy ez csak 1 álom,mely elég ostoba.
De szívemnek parancsolni nem tudok,
Mert te vagy kit szeretek,s szeretni tudok.
Fáradtan,de boldogan ébredek reggel,
Szép álom volt,mely nyugtatta lelkem.
Ez így megy mindig,és így is fog menni,
Amíg eljön a nap,mikor veled tudok lenni.
Addig is boldogan várom az éjeket,
s álmodok veled őszintét s szépeket.
Melyben gyengéden fogod két kezem,
s én vágyódva nézem két szemed...

66

A szobámban vagyok, a szívem emészti a bánat. Ha itt lennél mellettem, letépném az összes ruhádat!Kívánom a csókod, gyere már, icipici ajkam csak RÁD VÁR!

 

67

<sup>Szakítós...

_{A szemem sarkába megcsillan, majd lefolyik a könnycsepp.
-Törődj bele, Kedvesem, hidd el, ez így könnyebb!!!
De nem megy!!! -Hangzik a válasz,
Az ídő nem enyhít, kérlek, ne fárassz!!!
Az együtt töltött percek, az együtt töltött órák,
Az együtt töltött évek, a hozzád írt ódák,
Mind azt mutatják, hogy egymásé vagyunk,
Csak annyi a bajunk, hogy bekattant az agyunk.
A keserves könnycseppek, a bánatos arcok!!!
Mondd meg, megérte, ezért mentek a harcok?
Maradjunk együtt, gyere haza, kérlek,
Ölelj át, szépen, mert feladom, végleg....}</sup>

68

Együtt valósítjuk meg az álmainkat, kedvesem,
Melyben szerelmet vallok Neked minden este csendesen.
A füledbe súgom a legszebb szavakat a világon,
Hogy Szeretlek Téged és a szerelmet kívánom.

Szeretlek Téged, mint gyermekét egy anya,
És kellesz nekem, mint cuccosnak az anyag.
Megóvlak bármitől, szorítlak két kézzel,
Hisz' számomra Te vagy a legdrágább ékszer.

A szívemből jönnek ezek az őszinte sorok,
A szerelmemhez szólnak, kiért a könnyem mindig csorog.
Érted sírok nappal és Érted sírok éjjel
A szemeim a sírástól telnek meg vérrel.

Nincs értelme tagadni: most is sírok,
Hiszen ilyen igaz szavakat a szívemből írok.
Legbelűlről jönnek a legféltettebb érzések,
Nem engedlek el soha, kapaszkodom két kézzel.

69

Tudom, nem vagyok egy királylány...
De megtanultam szeretni és Téged szívből imádni.
Tudom, nem vagyok pénzes és nem vagyok szépség,
De, az őszinte érzelem az igazi és érték.

Tudom, nem voltam mindig egy földre szállt angyal,
Mentem, merre láttam egy összezavart aggyal.

70

nagyon szép,ha vége,,

 

 

Én döntöttem így, de nem kellett volna,
Azt hittem ezzel minden meg lesz oldva...
Nem akartam már, de rájöttem tévedtem,
S a legnagyobb hibát ellened vétettem...

Még mindig ugyanúgy érzek irántad,
De te emlékem a lelked mélyére zártad,
Már más miatt dobog szíved hevesen,
S én csak a veled együtt töltött perceket keresem...

Megbántam már, hogy ellöktelek magamtól,
S nélküled nem szabadulok a magánytól,
Megbántam, hogy már nem kellettél nekem,
S rájöttem: nélküled üres az életem

 

71

Senki nem érti, mitől is félek, már magam sem tudom, mit érzek. Félek szemedbe nézni, mert látom, ami lesz, mert félek, hogy kettőnk közt, már semmi sem lesz.

 

72

Bocsáss meg mindenért, legalább egyszer hallgass meg! Kezdetben nem haragudtál meg. Remegek, ahogy írok Neked. Válaszolok minden kérdésedre, csak hallgass meg Engem. Sírok, ha elhagysz Engem, meghasad bele a szívem. Jaj de Szeretlek! Most már vége, nem bánkódsz Értem? Amikor halkan suttogom neved. Nem dobog a szíved hevesen Értem? Mondd, hogy az egész nem igaz, csak álmodtam Én. Kérlek Kedvesem hallgass meg, könyörgöm Neked. SZERETLEK! Ezt nem tudom szebben mondani: FELEJTSD EL, HA VÉTETTEM ELLENED!

 

73

Szeretetre vágyom amit tőled megkapok,
Viszonzásul én még több szerelmet adok.
Egy dolog van, mi ha nem vagy velem fáj,
Nem más ez a dolog mint a hiány.
Hiányzik a mosolyod
Hiányzik az érintésed
Hiányoznak a nyugtató szavak,
Ami nélkül élni senki sem tudhat.
Mióta veled vagyok más lett minden,
Nem kell másban, csak a boldogságban hinnem.
Nem kell szenvednem és felednem,
Csakis boldogan élni VELED az Életem.
SzeretleK ÉleteM ameddig élek,
És, hogy valaha is elveszítelek?Ettől nem félek.
Amit irántad érzek, leírni nem tudom,
Mélyről jön az érzés, nem tagadhatom.
Belédestem úgy, mint még soha senki másba,
Érzem, hogy te is így érzel irántam.
MinDeNNéL JoBBaN SzErEtLeK,
És nem félek attól, hogy elveszítelek.
Benned megtaláltam azt az embert akit eddig kerestem,
Remélem mostmár te sem akarsz mást helyettem.
Életem végéig tartó szerelem?
Igen, tudom: TE kellesz NekeM!

74

BÚCSÚ,DE NAGYON SZÉÉP

 

Többé már nem kereslek
Mindig és örökké szeretlek
Soha el nem feledlek!
Ez a pár hónap felejthetetlen
A kapcsolat már menthetetlen
Így hát búcsúzom keservesen!
Köszönöm a csodálatos emlékeket
A veled töltött boldog perceket
És a tőled kapott millió szeretetet!
Elválni tőled nehéz és fáj
A szívem darabokban hever már
Soha ne keress többé már!
Talán a sors összehoz még bennünket
Boldogan élhetjük életünket
És nem kell feledni a sok szép emléket!
Szomorúan végződik az egész
Most mindkettőnknek nehéz
De ehez az erőnk már kevés!
Légy boldog egy másik lánnyal
Ha már én nem leszek boldog mással!
Búcsúzóul annyit mondanék még:
Volt egy srác akit az életemnél is jobban szerettem én,
Most pedig elveszítem és nem lehet már az enyém!

 

75

Véget ér minden,,,

A kezdet, az szép volt és mélyen megható,
Oly igaznak tűnt minden egyes édes szó.
De minden édes álom egyszer véget ér.
Mond meg nekem kérlek mégis mit remélsz.?

Soha nem hittük el, hogy véget ér a szerelem,
Most zavartan állunk és lehajtjuk fejünket.
Nem értjük, miért történt mind ez meg velünk,
Pedig ugy éreztük, hogy csak együtt élhetünk.

Nem vádoljuk egymást, hogy ki volt a hibás,
Volt néhány szép pillanat az életünk során.
Mikor csak lestük egymás gondolatátt,
De mára ez megfakult, és hamu lett a láng.

Szívünk most összetört és oly nagyon fáj,
Nem beszélünk, és nem is hívjuk egymást.
Elváltak útjaink, most próbálunk feledni,
Többé már nem ígérünk, és nem is remélünk.

Vissza út mindig van, csak nehéz megtalálni,
Az élet göröngyös útjain boldogságra várni.
De amúgyis a dolgok csak rajtunk múllik.
Amig csak élünk ezt el nem feledjük.

Most elmegyünk egymás mellet csendben,
Pedig oly nagyon fájnak ezek a percek.
Nem segít már a könny a szívünk fájdalmán,
Tovább megyünk szépen, s elfeledjük egymást

Nem könnyű az élet sokszor nehéz dönteni,
Nehéz a szívnek, az ésszel csatákat vívni.
Szeretni mindörökké a legnagyobb büntetés,
Elfelejteni a szép mindent, egy élet is kevés.

 

76

Mit tegyek,ha szeretlek?
Fojtsam el érzéseimet?
Nem,nem teszem,
Mert akkor meghalna a szívem.

Mit tegyek ha szeretlek?
Felejtselek el?
Nem,nem teszem,
Mert akkor felejtenem kéne az életet.

Mit tegyek,ha szeretlek?
Engedjelek el?
Rendben,megteszem,
Mert tudom,így boldog leszel.

77

Nézem az órát, s vele minden percet,
Aludni szeretnék, de valamiért nem megy.
Nem tudom, az okát, hiszen holnap veled,
Találkozom újra, s karjaimban lehetsz.

Átfordulok balra, talán így majd, hátha!
Nem sikerül így sem, túl sokáig vártam.
"Miért nem alszom végre?" - teszem fel a kérdést,
Az óra is csak számol, mindjárt itt az éjfél.

Kattog az idő, telik egyre jobban,
Minden másodpercben egyre hangosabban.
Minden hangos ütem, minden apró lárma,
Nem hagy aludni most, máskor olyan árva.

Körbenézek, balra semmi, aztán jobbra,
Kinézek az ablakon, a fáknak nincsen lombja.
Hogy is lenne, hiszen két hónapja tél van,
Miért vártam lombokat, csípő mínuszokban?

És hol van most a kattogás? A nagy lárma?
És hol a sötétség? A szám is már tátva.
Kinézek az ablakon, a lélegzetem eláll,
A fáknak lombja van, min dalol egy madár.

Már nem az ágyamban vagyok, hanem veled,
Elgondolkodom rajta, vajon ez hogy lehet.
Rájövök szép lassan, hogy álomba merültem,
Hogy együtt lehessünk, minden másodpercben...

 

77

Repülj üzenet, hosszú útra, keresd meg, akit vigasztalni tudna! Vésd a szívébe, súgd a fülébe, csókot küld valaki ebben az üziben: CUPpPp

78

Átszeled az országot az este, gondolsz rám szívem szerelme? Számolod a kilométereket, mivel távolodsz tőlem, jó éjt puszimmal szemembe könnycsepp szökken

79

Ösvény voltál s mélybe húztál. Megbántottál s összezúztál! Csókod ízét még itt érzem a számon,de rád már hiába vágyom.

80

Fájdalmak...

Csak állok, s nézem az eget,
A csillagok, a hold is mind rám nevet.
Mosolyognak mert ők nem tudják mit tettem,
Hogy kínba vittem összetört szívem.
Fájdalmak gyötörnek, s mindenben a rosszat látom,
Ébredjek már fel csak erre vágyom.
Könnyes szemeimet kezemmel takarom,
Letörlöm cseppeit mi folyik le arcomon.
Állok, s csak nézem a kék eget,
Mi még mindig szelíden rám nevet.
De én nem tudok még most sem visszamosolyogni,
Mert ez a gond nagyon tud fájni.
El sem tudom mondani mit érzek,
De tudom belül mélyen nagyon vérzek.
Szétrepedt szívemre már csak egy gyógyír lenne,
Ha szerelmed mind örökre az enyém lehetne.

81

a szépség belülröl fakad!!!!!!!

 

82

Csiripelnek a madarak, elbujtak a felhők fölé a napsugarak. Ezért ébresztelek ma én: Jó reggelt kicsi szivecském

 

83

Egy pillangót kergetek, mióta csak élek,
s soha nem figyelek, mikor hova lépek.
Ő pedig csak csendben messze elrepül,
s néha, néha a távolban mégis előkerül.
Tudom, úgysem lesz az enyém, mégis szaladok,
de az évek során egyre lassabban haladok.
a körülvevő emberek csak néznek rám bután,
én pedig csak futok-futok az álmaim után

 

84

Százszor átgondoltam,
És olyan nehéz a szó,
Most arra gondolok,
Hogy sírni volna jó.
Menekülök inkább,
Futok a múlt elől,
Hisz fáj minden pillanat,
ha emlékezés gyötör.
Minden tekinteted fáj,
Minden ölelésed sajog
Minden csókod éget
Mert nélküled vagyok.
A partot a víz öleli,
A fákat az őszi szél,
A virágokat a napfény,
A Holdat a sötét éj.
Mindenhol harmóniát látok,
Mindenki boldogan él
Csak én vagyok ilyen árva,
Csak én vagyok aki fél.
Olyan hosszú az éj,
És oly szürkék a napok,
Hisz minden mit szerettem,
Benned volt, s most halott.
Így még százszor átgondolom,
S még jobban fáj a szó,
És halkan azt suttogom:
"sírni volna jó"

 

84

SZó mi el nem mondható,
Egy érzés mi semmihez nem fogható.
Rád gondolok kedvesem,
Egy pillanat elég volt nekem.
Te vagy az életem a mindenem,
Leírom mit érzek szerelmem,
Egy gyönyörű vallomás minden szó,
Kezdöbetük jelentése a szívemhez utmutató.

 

85

Mindenki a nagy szerelemre vár,
nem tudják hogy az mennyire fáj.
Ha sejtenék hogy mit tesz velük,
nem várakozással telne az életük.
Nem úgy megy az, ahogy a filmekben,
az életben sebek maradnak a szíveken.
Nem lesz majd "happy end" a végén,
s az emléket az idő sem teszi széppé

 

86

 

Nem akarok osztozni rajtad senkivel,
Nem akarlak fenyegetni semmivel.
Ha már nekem szánt a sors,
S ami enyém azt nem hagyom,
Bármi történjen nincs irgalom!
Harcolok érted, hidd el bármit meg teszek,
Figyelem lépésedet, az árnyékod leszek.
De tudom, engem szeretsz,
Mert nélkülem boldog nem lehetsz,
Csak a képzelet játszik velem!

 

 

88

Boldogság, boldogság merre jársz?
oly régen, oly régen vágyom rá.
Úgy fáj a szó, minden egyes szó,
ha nem vagy itt...én velem
Félek én, úgy érzem nincs remény,
messze jársz, úgy érzem itt hagytál,
adj még egy esélyt,
hogy újra kezdjem el az életem.

 

89

Amikor te nem vagy én velem
bánat öli az én szívemet, nekem
gyere vissza fogd meg a két kezem
úgy mint "régen" szeress ujra engem
Ez a vonat nem jön vissza többé
nem ülünk mi ketten egymás mellé
szemeimből hullanak a könnyek
eszemebe jut szerettelek én téged
álmaimban is csak téged látlak
ó annyira vágyok én utánad

 

90

szívem fáj,nincs kilincs az ajtaján,fáj az élet.
fáj bezárta kapuját,
nincs benne vágy,
nincs tovább.

 

91

Mikor a hajnal pirkad arra ébredsz reggel,
egyedül vagy,nincs már többé veled kit
életed párjának hittél s hitted vele boldog
az élet,a tovatűnő napok mik szomorúan telnek,
mikor szemeidből könnycseppek csordulnak és úgy
érzed minden álmod szerteszállt,mikor együtt tervezted a jövőt,de egy nap minden rombadölt.
Ma szívedben csak a fájdalom van,megprobálsz
erősnek lenni,s a jövő ösvényén tovább haladni,
új reményekkel szebb éveket remélni s boldogan élni!!!
92

 

 

Elérhetetlen álom maradtál mi szívembe mart,fáj mert nem tudlak kitörölni onnan! Nem adtál más okot csak azt,hogy bejöttél s rám néztél s ezzel rabul ejtettél! Felednem kell,mert az utunk nem lehet egy…de hogy tegyem,mert erősebb az érzelem,mint a végzetem! Vágyom bársonyos igéző szemeid tükrére…vágyom mosolygós lágy ajkadra…de felednem kell,nem nézhetem…nem érezhetem! Felemészt a vágy mit keltettél bennem,ki kell oltsam különben megéget engem! Merre induljak,miként tegyem…reménytelen ez a szerelem s feledhetetlen,mert tiszta s önzetlen! Nem mondtál semmit,szó sem hagyta el ajkadat…a szemed beszélt…hívott,vágyakozott,kért. S most mégsem vezet utam Feléd,a szívem szakad meg,hogy nem lehetsz enyém…! Így hát csendben elballagok s könnyeimet szétmorzsolom…álom maradtál mi gyönyörű volt,de itt a hajnal s az ébredéssel az érzés,hogy az álom véget ért!

 

93

Álmaimban rólad álmodom és mindazokról a dolgokról, amit együtt tehetnénk. Szívem érted sóhajt és az ajkaim egy édes jóéjt puszit küldenek neked.

 

94

 

Nem mindig kapjuk meg azt akit szeretünk,
Sokszor sírunk és szenvedünk...
Valaki biztosan vár ránk titokban,
De,hogy ki lehet az,azt nem tudhatjuk pontosan!

95

 

"Te vagy az érzés,ahogy a Nap minden reggel kél.
Te vagy a látomás,ahogy násztáncát járja a szél.
Te vagy a fény mikor félek a sötétben,
te vagy a csend az erdő sűrűrjében.
Te vagy a pillanat,amíg az életem tart.
Te vagy a tűz,amit soha el nem olthatok,
te vagy minden,amit az élettől kaphatok."

 

96 BARÁTOKNAK

 

 

Szeretve
Tévedni emberi dolog.
Szeretni, még inkább.
De miért van az, hogy
mégis ez a legritkább
Feltesszük a kérdést:
mi az hogy szeretet...
mi legyen a válasz...
törődni valakivel? - meglehet.
Mondhatjuk még róla,
érezni másnak örömét, bánatát,
esetleg igyekszünk
átélni ki nem mondott fájdalmát.
Akadály e a távolság?
Nem, semmiképp nem az.
Barátok közt mindegy,
mekkora az útszakasz

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Szerelmesversek 6
Rengetek szerelmes versikék,mozgóképek,és még sok érdekességek. - © 2008 - 2024 - romantikusversek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat